Magyar: A rakamazi ezüst hajfonatkorong Turul ábrázolással. Az előkelő magyar asszonyok legszebb dísze volt a hajfonat végén csüngő díszes korongpár. A honfoglaló magyarok csodálatos ötvös remekművei a magyar hitvilágot és szellemiséget művészileg megmunkált viseleti tárgyakon jelképekbe sűrítve ábrázolták. A hajfonatkorong női viselet volt és ritka ékes régészeti kincsnek számít. A fiatal magyar lányok és férjes asszonyok hajfonatba fonták a hajukat. A leánykorban csak egy varkocsot és egy hajfonatkorongot viseltek. Ezzel jelezték, hogy még szabadok és férjet keresnek. Majd férjhezmenetelük után immár hajukat két varkocsba fonták és két egyforma hajfonatkorongot viseltek, jelezvén, hogy már párjuk van. A hajfonatot díszítő korong viselője mágikus hatást tulajdonított a mintázatnak. Az Ősi Napot ábrázoló kerek korongba ültetett formavilág adott erőt és védelmet a gonosz, ártó szellemek ellen. A korong anyaga legtöbbször ezüstlemez volt, melyet a mélyedésekben aranyoztak, de készítették bronz-ezüstből és vörösrézből is. A hajfonatdíszt bőr-, bársony- vagy selyemszalagokkal fonták a varkocsba.
Magyarországon, Rakamazon találták 10. századi honfoglalás kori temetőben. A korongpár egyik tagja a nyíregyházi Jósa András Múzeumban található.